fbpx

A tanulócsoportunk és a délutáni foglalkozások alkalmával sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Az alkalmazott vizsgálatokból, módszerekből mutatjuk azokat, amiket mi is használtunk és szeretünk, és amikben segíteni tudunk másoknak is.

1. Értelmi és érzelmi készségek mérése:

Az értelmi készségek mérésével annak a lehetőségét tudjuk kizárni, hogy rosszul tanulunk a gyerekkel, rossz elvárásaink vannak. Egy alacsony képességű gyereknél nem várhatóak nagyobb csodák, "agyonfejlesztés" és "mindehova járatás" után sem. Nehéz az elfogadás útja, de a gyerek boldogulása és helyes önképe miatt elengedhetetlen. Vagy van a másik oldal is, hogy teljesen "hülyének" tűnik a gyerek az iskolában, de a vizsgálat rámutathat, hogy mégsem az, hanem valami más elakadás nehezíti a fejlődését. Kész detektív munka ez, de megéri. Nekünk sokat segített!

Az érzelmi intelligencia a jövő záloga. Itt be is fejezhetném az ajánlást...A 21. század sok mindent adott az embernek, de sok mindent el is vett. Egyre több gyereknél érzékelhető, hogy nem tudja megérteni az érzelmeit, nem tudja detektálni másokét, nincs benne együttérzés vagy a sikertelenség demotiváltá teszi őt és mindent könnyen felad. A nárcisztikus viselkedészavar is soha nem látott méretekben növekszik a populáción belül. A jövőről annyit tudunk, hogy a 21. századot nem lehet egészségben végigélni, ha nincs éntudatunk, önismeretünk, empátiára való képességünk, önfegyelmünk, motivációnk, képességünk arra, hogy felismerjük és kezeljük a saját és mások érzelmeit.

A vizsgálat menete: képességek felmérése, kiértékelése, konzultáció

A vizsgálat hossza: 1-1,5 óra. Ezt követi a kiértékelés és a tájékoztatás.

Ajánlott korcsoport: 5-12

A vizsgálat ára: 

Értelmi képesség felmérése: 70 euró (magában foglalja a felmérést, kiértékelést és a tájékoztatást)

Érzelmi képességek mérése: 70 euró (magában foglalja a felmérést, kiértékelést és a tájékoztatást)

A két felmérés együtt  140 euró helyett 120 euró.

A jelek, hogy gond van:

Alvászavar, félénkség, emésztési zavarok, olvasási-, írási nehézségek, hiperaktivitás, megkésett beszédfejlődés, beszédképzési zavarok, nyáladzás, rossz kézügyesség, ügyetlenség, rossz ceruzafogás, nyelési problémák, kevert dominancia, egyensúlyproblémák, ágybavizelés, fáradtság, rossz rövidtávú memória, rossz testtartás, lábujjhegyen járás, W ülés, mozgással kapcsolatos utasításokat nem tudja követni, másolást nem képes elvégezni, maszatos evés, önálló feladatvégzési nehézségek, figyelemzavar, szóbeli és írásbeli fogalmazás nehézségei

Az idegrendszeri problémákkal küzdők száma rohamosan nő, de legtöbben csak az okozatig jutnak a felismerés folyamatában, a nagy képletet kevesen keresik és találják meg.

Az okok fajtái:

lehet genetikai, anyagcsere-, hormonproblémák, sérülés vagy trauma hatásai

Mi 3 fő területet határozunk meg, ha az adott gyereknél a genetikai és sérülésből fakadó okokat kizárhatjuk.

Az első a szociokulturális háttér, mely magában foglalja a digitalizáció káros következményeit (Lásd digitalizáció és addikció) és a megfelelő szocializáció hiányát.

A második csoportba soroljuk az életmóddal kapcsolatos okokat: az étkezéssel együtt járó anyagcsere és hormonproblémákat, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó mozgáshiányos életmódot.

A harmadik pedig a szülői vagy családi traumák, mely mélyen befolyásolják és átszövik az előző két oksági csoportot.

A novemberi Szülői Beszélgetések összefoglalója

2010 után valami történt
Óvónők, tanárok kérdezgetik egymást, nem értik, hogy mi történt a gyerekekkel. Évről évre csökkenteni kell az elvárásokat és a tananyag mennyiségét. Ami 10 éve elvárható volt egy kisiskolástól, az most már nem. Középiskolások funkcionális írási és olvasási képesség nélkül lépnek át az általános iskolából. A pályaelhagyó tanárok száma egyre nő, illetve több kolléga kéri a korai nyugdíjazását. Egyetemen a hallgatók nem akarnak olvasni, kutatni, mindent a mesterséges intelligenciára bíznak, nem kitartóak, sodródnak és függőségekkel küzdenek.

2008-ban jelent meg az első iphone, 17 évvel később a mesterséges intelligencia meghaladta az ember intelligenciáját, jelenleg 155 ponton áll, mely exponenciálisan nő minden 6. hónapban.


A találkozó célja a digitalizáció emberre gyakorolt hatásának megismerése, megértése és a megbékéléshez vezető út áttekintése volt. Fontos tudni, hogy a megbékélés nem egyenlő a beletörődéssel. Inkább azt jelenti, hogy transzcendens derűvel tudjuk szemlélni kultúránk hanyatlását. A szemlélődés mellett pedig informálni azokat, akik látják és hallják ezt, és nem akarnak a többséghez tartozni. 

Milyen nevelési stratégiákat alkalmazzunk ma, hogy a jelenkor gyerekei a jövőben működni tudjanak?

Összeomlás jelenségei

  • alacsonyabb társadalmi rétegzettség;
  • viselkedésnormák visszaszorulása;
  • eltávolodás a központ és a perifériák között;
  • alacsonyabb koordináció és szerveződés a személyek és csoportok között

 

Az összeomlás egy folyamat, nem pedig esemény!

 A krízist szakaszos és részleges felépülés követi, majd újabb, mélyebb válságok sora, és ez a ciklus újra és újra ismétlődik. Nem lehet az összeomlás lehetőségét egyetlen paraméter mentén vizsgálni.

(John Michael Greer, Decline and Fall - 2014)

 

Attól, hogy valamiről nincsenek ismereteink, az a valami még létezhet, létezik

"Sajnos sokan nem tudnak, vagy nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy az időn túl fennmaradt primitív reflexek negatív módon befolyásolják a mindennapjainkat. Sok szülő nem tudja, hogy a gyermeke miért nem tud megülni két percen keresztül, miért nem megy el kakilni, csak minden ötödik-hatodik napon, vagy éppen miért vannak kényszermozgásai, miért ügyetlen, és még lehetne sorolni.

 A csecsemőkori vagy másnéven primitív reflexek az agytörzs akaratlan motoros válaszai a kisbabát érő ingerekre. Legtöbbjük a születés után, a korai gyermekkori fejlődés során jelenik meg. Elősegítik a gyeremek túlélését, beindítják, illetve kiteljesítik az érzékszervi érzékelést, észlelést, és a „munkájuknak” köszönhetően alakul ki a megfelelő izomtónus is.
 
A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük."