Finn iskolamodell

A finn oktatási modellt a világ talán legjobbjának tartják, a 2009-es PISA-teszten az ő tanulóik érték el a legjobb eredményeket. A mintának tekintett ország azóta hátrébb csúszott a listán, de Európában még mindig a finn példát tartják követendőnek, mert nemcsak az eredményekre, hanem a gyerekek jólétére, az oktatás elérhetőségére is koncentrál, és a jövőre, a valódi életre neveli a diákokat.

A tanulókat nem magolni, hanem kreatívan gondolkodni tanítják.
A tanárok mellett a diákokra is nagyobb felelősség hárul, hiszen az iskolában nem egyszerűen a szabályok követésén van a hangsúly.
A kreativitás és önálló gondolkodás mellett a pedagógusok arra is igyekeznek megtanítani minden diákot, hogy képesek legyenek saját fejlődésük kézben tartására.
A tanulók mire elérik a 10. osztályt, az egyetemi rendszerhez hasonlóan önállóan választják ki a tantárgyakat, amelyeket tanulni szeretnének.
A diákok nem osztályokban tanulnak, hanem mindenki a saját egyéni tanterve szerint halad.
A szokásos tárgyak mellett igen színes a választék: sífutás, szakácskodás, harcművészet, fodrászat, asztalosság, színház, tánc, zene, vizuális kultúra stb.

A finn oktatási rendszer egyik új irányzata a jelenségalapú tanulásra összpontosít. Órák helyett hathetes etapokban tanulnak egyetlen témáról, különböző nézőpontokból. Például a migráció témakörét megnézték földrajzórán (honnan jönnek?), történelemórán (mi történt, miért jönnek?), és kulturális szempontból is (milyen hagyományokkal, értékrenddel érkeznek). A gyerekek maguk találják ki a kérdéseket, és maguk keresnek rá választ.

http://www.koloknet.hu/iskola-2/14-ok-amiert-minden-gyerek-finn-iskolaban-szeretne-tanulni/